Akkor beszélünk hagyományos szellőztetésről, amikor a lakásban nincs, direkt a szellőzést szolgáló vagy elősegítő készülék, eszköz vagy építészeti megoldás. Tehát nincs ventilátor, légbevezető, szellőző kürtő, szellőző rács, és ezek kombinációi. Ilyenkor a szellőzést kizárólag a nyílászárók tömítetlensége és a lakás használójának a manuális (ablaknyitásos) szellőztetése biztosítja csak.
Ez a régi gerébtokos ablakok mellett elegendő is volt az esetek többségében, hiszen, ha kint fújt a szél, bent csukott ablak mellett is lobogott a függöny. Így a lakásnak volt természetes szellőzése, és ha bent feldúsultak a szennyező anyagok, szagok, akkor ablaknyitással lehetett javítani a szellőzés hatékonyságán.
Ma ez a hagyományos szellőztetés több okból is megszűnt.
Az első és legfontosabb ok, hogy a régi gerébtokos rosszul szigetelő ablakokat mára szinte mindenki lecserélte korszerű, légtömör fa vagy műanyag nyílászárókra. Ugyanakkor ahol még nem kerültek lecserélésre ezek az ablakok, ott is gondoskodott a használójuk a tömítetlenségük megszüntetéséről, utólag bevágott vagy ragasztott gumi/szilikon tömítőszalagok alkalmazásával. Így a lakásoknak az a minimális, állandó szellőzése amit a tömítetlen nyílászárók biztosítottak, teljesen megszűnt.
A másik ok, hogy sokkal kevesebb, kellemetlen szaggal járó tevékenységet folytatunk a lakásban. Két egyszerű példa: 20-30-40 évvel ezelőtt teljesen normális dolog volt, hogy a háziasszonyok nagy része minden nap főzött. Ma már az a ritka, ha valaki így él. Aztán ugyanennyi idővel ezelőtt a háztartási vegyszerek büdösek voltak. Így egy hypós felmosás, vagy sidolos kilincspucolás után muszáj volt kiszellőztetni. Ma a tisztítószer gyártók már nem csak a szer hatékonyságát, hanem a szagát is a vevők igényeihez alakítják. Így egyre kevesebb háztartásban alkalmazott szer tartalmaz denaturált szeszt, ammóniát, piridint, és egyéb kellemetlen szagú összetevőt. (Már a légyirtó spray is illatosított mérget spriccel a levegőbe.) Ezért az a szellőztetés, amit a háztartásban alkalmazott vegyszerek kellemetlen szagának eltávolítása miatt rendszeresen végeztünk, szintén megszűnt.
Persze ilyenkor az, aki penészes lakásban él, azonnal felcsattan, mondván, hogy nekem fogalmam sincs róla, hogy ő mennyit szellőztet!
Nos, az a helyzet, hogy van. Pontosan tisztában vagyok vele, hogy egy penészes lakásban élő család akár kétszer-ötször többet szellőztet, mint egy normál levegőjű lakásban élő. Csakhogy ez önmagában édeskevés. Ugyanis a hagyományos ablakok mellett a lakásban keletkező pára ahogy keletkezett, a folyamatos huzat miatt azonnal hígult is, és folyamatosan távozott a lakásból. Nagyobb páratermelésnél pedig erre segített rá az ablaknyitás. (De természetesen így is voltak lakások, ahol a penészedés kialakult, a rosszul záródó ablakok mellett is.) Az új típusú nyílászárók ezt a folyamatos, kevés de állandó szellőzést amit a régi tömítetlen ablakok tettek lehetővé, teljesen kizárják. Így a keletkező pára se nem hígul, se nem távozik a lakásból, hanem folyamatosan dúsul a levegőben. És amire a lakásban élők úgy érzik, hogy ki kell szellőztetni, már régen elérte, sőt meghaladta azt a szintet, amit “egészségtelennek és káros hatású” -nak nevezhetünk. Azok pedig, akik nappal szorgalmasan, tudományos módszerességgel szellőztetik a lakásukat és mégis penészednek, igazolhatják azt az állításomat, hogy a legalaposabb és legrendszeresebb ablaknyitásos szellőztetés sem képes megoldani a penészedés problémát, hiszen hajnal kettőre senki sem húzza fel a vekkert, hogy “Ébresztő, ablakokat kinyitni, mert itt a szellőztetéstájm”…
Így meg kell állapítanunk, hogy a hagyományos szellőztetésnek lejárt az ideje. Ezzel a módszerrel sem egészséges, sem energiatakarékos lakást nem tudunk biztosítani magunknak.